Amikor a világ megráz minket,
próbál kiemelni a sorból.
Félelem a holnaptól,
érzések, melyeket csak ideiglenesen élünk át.
A víz oly mély, hogyan lélegezzünk,
hogyan másszunk?
Hát maradunk inkább a zűrzavarban,
ebben a gyönyörű zűrzavarban ma éjjel.
És nincs semmink mit elveszthetnénk,
nemszámít mit tesznek vagy mondanak.
Nem akarok semmi többet,
a szerelmünk érinthetetlen.
Még a célkeresztben is,
amikor mindenünk kockán forog.
Még a falak ellenére is,
a szerelmünk érinthetetlen.
A szerelmünk érinthetetlen.
Amikor a színek elszürkülnek, és a fények újra feketévé fakulnak,
felülkerekedünk önmagunkon,
de valahogy mégis visszatalálunk.
A víz oly mély,
hogyan lélegezzünk,
hogyan másszunk?
Hát maradunk inkább a zűrzavarban,
ebben a gyönyörű zűrzavarban ma éjjel.
És nincs semmink mit elveszthetnénk,
nemszámít mit tesznek vagy mondanak.
Nem akarok semmi többet,
a szerelmünk érinthetetlen.
Még a célkeresztben is,
amikor mindenünk kockán forog.
Még a falak ellenére is,
a szerelmünk érinthetetlen.
Ohhhh
Ohhh nem, nem, nem.
Még a célkeresztben is,
amikor mindenünk kockán forog.
Még a falak ellenére is,
a szerelmünk érinthetetlen.
A szerelmünk érinthetetlen.