A seb begyógyul, de sosem gyógyul be igazán
Azért, mert háborúzol a szerelemmel
Háborúzol a szerelemmel, igen
Ezek a csata hegek, nem úgy néznek ki, mintha eltűnnének
Nem úgy néznek ki, mintha valaha is elmennének
Sosem fognak megváltozni
Ezek a csata--
Soha nem hagytam, hogy egy seb elrontson engem
De úgy érzem mintha a romok udvarolnának nekem
Nyílások amik sosem zárulnak be egy lövöldözés során Ámortól
Hülyén érzem magam, mert tudom, hogy már nincs többé te és én
De amikor próbálsz sikert elérni
Próbáltál bólintani, és tudod hogy tudnod kéne
Hogy el kell engedned, de félsz az ismeretlentől
Egy másik szeretőt fogni erősen visszaküld a zónába
És nincs Tom Hanks, hogy hazahozzon
Egy szerető, nem egy harcos, a fronton egy költeménnyel
Próbálsz írni magadnak egy puskát
Talán élesíteni egy dalt
Hogy harcolj a tankokkal és drónokkal akik miatt egyedül vagy
Bárcsak sosem néztem volna oda, bárcsak sosem érintettelek volna
Bárcsak ne szeretnélek ennyire
Mert csak én próbálom magunkat összetartani
Amikor minden jel azt mondja, hogy felejtsem el
Bárcsak ne te lettél volna a legjobb, a legjobbam ami volt
Bárcsak a jó súlyosabb lenne a rossznál
Mert sosem lesz vége, amíg azt nem mondod, hogy vége
Ezek a csata hegek, nem úgy néznek ki, mintha eltűnnének
Nem úgy néznek ki, mintha valaha is elmennének
Sosem fognak megváltozni
Ezek a csata--
(Akkor csak menj el!)
Nem kellett volna, de kimondtad
(És remélem sosem jössz vissza!)
Nem kellett volna megtörténnie, de te hagytad
Most már a földön kiáltod, hogy "Doki!"
Az egyetlen dolog, ami jön, az a poszttraumatikus stressz
Pajzsok, test páncélok és mellények
Nem működnek helyesen, ezért vagy egy fájdalommal teli szekrényben
Az ellenség belül, és a tűz a barátaidtól
A legjobb megoldás az valószínűleg az, hogy hagyd őt nyerni
Bárcsak ne éreznék, bárcsak nem tudnék szeretni
Bárcsak abba tudnám hagyni, mert nagyon fáj
És csak én próbálom magunkat összetartani
Amikor minden jel azt mondja, hogy felejtsem el
Bárcsak ne te lettél volna a legjobb, a legjobbam ami volt
Bárcsak a jó súlyosabb lenne a rossznál
Mert sosem lesz vége, amíg azt nem mondod, hogy vége
Ezek a csata hegek, nem úgy néznek ki, mintha eltűnnének
Nem úgy néznek ki, mintha valaha is elmennének
Sosem fognak megváltozni
Ezek a csata--
Bárcsak ne éreznék, bárcsak nem tudnék szeretni
Bárcsak abba tudnám hagyni, mert nagyon fáj
És csak én próbálom magunkat összetartani
Amikor minden jel azt mondja, hogy felejtsem el
Bárcsak ne te lettél volna a legjobb, a legjobbam ami volt
Bárcsak a jó súlyosabb lenne a rossznál
Mert sosem lesz vége, amíg azt nem mondod, hogy vége
Mert feltüzeltél
Sosem éreztem ennyire elevennek magamat, igen
Reméled, hogy a seb begyógyul, de sosem gyógyul be igazán
Azért, mert háborúzol a szerelemmel
És már a töréspontnál vagyok
És lehetetlen lerázni
Látod, remélted hogy a seb begyógyul, de sosem gyógyul be igazán
Azért, mert háborúzol a szerelemmel
Reméled, hogy a seb begyógyul, de sosem gyógyul be igazán
Azért, mert háborúzol a szerelemmel
Ezek a csata hegek, nem úgy néznek ki, mintha eltűnnének
Nem úgy néznek ki, mintha valaha is elmennének
Sosem fognak megváltozni
Ezek a csata--
Ezek a csata hegek, nem úgy néznek ki, mintha eltűnnének
Nem úgy néznek ki, mintha valaha is elmennének
Sosem fognak megváltozni
Ezek a csata--...