Egy viszonzott mosoly egy mosolyra válaszul
(Még) elég volt
Egy közös helyiség, aranyoltár nélkül
(Még) elég volt
Európa bármely szállodájában szobájában folytatni lehetne a beszélgetést,
Játsszunk, vagy adjuk egymásnak a béke pofonjait
Nyerjen az, aki először feladja, és bevallja, hogy megsértődött
Hogyan jutottunk odáig, hogy ilyen sok rosszat akarunk egymásnak, nem tudom
Hogyan enged(het)tük meg magunknak, hogy azt mondjuk: mindenki azt csinálja, amit akar'’’
Egy séta a belvárosban egy tiszta délutánon
(Még) elég volt
Megsejteni az idegességed, és a gyűlöleten felülemelkedve rendezni a problémákat
Elhagyni a jólneveltséget, ami (csak) összezavar, és a tértől, a lényegtől foszt meg,
A jeges vízbe vetni magunkat és belátni, hogy (az) valójában a múlt (már)’’
Hogyan jutottunk odáig, hogy ilyen sok rosszat akarunk egymásnak, nem tudom
Hogyan enged(het)tük meg magunknak, hogy azt mondjuk: mindenki azt csinálja, amit akar
Hogyan zsugorodtunk így össze, te és én
Hogyan enged(het)tük meg magunknak, hogy azt mondjuk: mindenki (csak) azt csinálja, ami a legjobb neki
(Még) Elég volt
Mindent elmondani, akkor is, ha később keveset értesz belőle’’’
(Még) Elég volt
(Csak) elmotyogni a szavakat, és állva maradni
(Még) Elég volt
Ez az éjjel kinyitja a szemem és ránk tekintve a háború szánalmas simogatásait látja
Ez az éjjel kinyitja a szemem és ránk tekintve ezüstös könnyeket lát a földre hullni
Hogyan jutottunk odáig, hogy ilyen sok rosszat akarunk egymásnak, nem tudom
Hogyan enged(het)tük meg magunknak, hogy azt mondjuk: mindenki azt csinálja, amit akar
(Még) Elég volt
Hogy azt csinálja, amit akar
(Még) Elég volt
(Még) Elég volt
(Még) Elég volt
(Még) Elég volt
Emlékezz arra, amikor (még) elég volt
(Még) Elég volt
(Még) Elég volt
(Még) Elég volt