Barbara [Hungarian translation]

Emlékszel még Barbara?

Szakadt, csak szakadt az eső Brest fölött aznap.

És te vidáman lépdeltél

Viruló arcodon ragyogás

Az eső alatt.

Emlékszel még Barbara?

Szakadt az eső Brest fölött

Szemben jöttél a rue de Siamon

Nevetett rám szemed

És én visszamosolyogtam

Emlékezz csak, Barbara

Te kit soha sem láttalak

Te ki nem is ismertél engem

Emlékezz csak

Emlékezz csak erre a napra

Ne felejtsd,

Egy férfi állt ott egy ház kapujában

És a te neved kiáltotta

Barbara

És te futottal felé az esőben

Viruló arcodon ragyogás

És karjaiba zárt

Emlékszel még, Barbara?

Ne haragudj, hogy tegezlek

(Akit szeretek, azt tegezni szoktam

Még akkor is, ha csak egyszer láttam...

Azokat is, akik szeretik egymást,

Még ha nem is ismerem őket)

Emlékezz csak, Barbara

Ne felejtsd soha

Ez a boldog, kitartó eső

Boldogságtól fénylő arcodon

Ebben a boldog városban

Esett, csak esett a tengerre

A kikötőre, a hadihajókra,

Ouessant szigetére

Ó, Barbara

Milyen kegyetlen is ez a háború

Mi lett veled azóta

Ebben a vasesőben,

a vér acéltüzében

És ki téged karjaiba szorított

Szerelmesen

Meghalt, vagy él-e meg vajon?

Ó, Barbara

Szakad az eső Brest fölött

Úgy, mint akkor

És mégsem úgy és minden szertefoszlott

Ez a gyászos, pokoli, sivár eső

Még csak nem is

A vér acélvihara

Egyszerűen csak felhők és felhők

Melyek szétfoszlanak, mint a kutyák

Eltűnnek a bresti dagállyal

Messzire mennek oszolva

Messzire, nagyon messzire Bresttől

Belőlük már semmi sem marad.