Én vagyok a hang, amit hallasz
a kép magadról, mit szétrombolsz
A sötét álom, mi valóra válik
Az állat, mit éhséged csendesíti
Én vagyok a lelked tükre
A fény, mely rád esik
a vágy hűvös lehelete
mi téged életben tart
Még amikor nem is tetszik
Egy rossz álom vagyok
Egy rossz álom vagyok
mely utánad kutat
Egy rossz álom vagyok
Egy sötét átok vagyok
Egy rossz álom vagyok
mely utánad kutat
Megtalállak
Én vagyok a csend, mi gyötör téged
A hideg fájdalom, mely boldogít
Az igazság, mi után nem kérdezel
A háló üvegből, min keresztül esel
A lelked tükre vagyok
a ragyogás, mely eltorzít
nincs kívánság, mi beteljesül
A világod vége
Ne félj
aludj el végre
Még ma este
kereslek otthon
Hozzád kúszom
igazán közel
Mikor felébredsz
még ott leszek