Derült napok voltak,
Kertek szebben nyíltak,
Az éjben több remény volt, hallgatásukban.
A vadon hívott,
Vágyak suttogtak,
Az idő megvolt,
Nem tudtuk, mit jelent.
Tovább, tovább, tovább az időben,
Minden álom egy útnyira vár.
Távol az otthontól, s a gondoskodástól,
A ’Mindenütt’ egy útnyira van csupán.
A napok kihunytak,
Kertek kihaltak,
Ez a gyarló világ,
Ami nekem maradt?
A vadon már nem hív,
Minden vágy hamis,
Mezítlábas fiú
Zokog az üres éjszakában.
Tovább...
Szeresd a percet,
Egek felszállnak,
Szürkévé fakulni, mint fű,
Álmodót ne hagyd!
Nincs éltető eső,
A haszon minden bajban:
Az idő szemelt ki,
De hagyott szállni.
"Az álom ezen ajándékáért meg kell fizetnem az árat: az élet örömeinek elvesztését."
http://dalszoveg-forditas-lyricsvideo.hu/