Flörtölök vele, Peggy Lee-re táncol
Fény nélkül meggyújtok egy Free-t
Mikor megláttam őt, sokkal többet láttam
Mint látni szerettem volna
Milyen szerelem az, ami így belém vág?
A falon hamis a Klimt festmény
Miközben együtt vagyunk, magához nyúl
Áttörik a mennyezet, a tetőcserép és a holdfény
Mikor levetkőztem, megtört a hitem
Mindenben, amire képes voltam
Milyen szerelem az, amitől csomót érzel odabenn?
A falon lóg egy lopott Miró
Lábak, lábfejek, haj, gyönyörű mell, mely bántja az íriszt
Hibám, rabszolgaságom, gitárom, Ramirez-em
Nem akarok többé így élni
Nem akarok többé így élni
Azt hiszi, félrevezet, hagyom, hogy így gondolja
Egy hét sem telik el és már visszajönne
Még elfogadom és felöltözöm
Kicserélem a párnahuzatot és a lepedőt
Milyen szerelem az, ami betöri a tengert?
A falon egy gondolatjel Renoir-tól
Akartam őt és kettőnket, hogy eggyéváljunk
Az erőt, ami megbéklyóz minket és az őrületbe kerget
Mikor sírtam, vesztettem és nyertem
És most ki vagyok?
Milyen szerelem az, amitől akarom mindezt?
A falon egy valódi Monet
Bordó, piros, bíborvörös, égszínkék, kék
Féltékenység, vágy, félelem, tűz, szép látvány
Nem akarok többé így élni
Nem akarok többé így élni