Sírni fogsz,
Ahogy az eső hullik, sírni fogsz
S el fogsz menni,
Ahogy a falevelek a szomorú, őszi széllel,
Te el fogsz menni,
Biztos, mint még soha, hogy meg fogsz bocsátani
De fel fog ébredni a szíved egy nap,
Forró nyár, mikor a nap kisüt,
S meg fogsz változni: a szomorúság ragyogó mosoly lesz,
Mosolyogni fogsz
És el fog érkezni
A legédesebb csók íze,
S egy ölelés, mely felmelegít Téged,
El fog érkezni,
Egy mondat és egy hold, melyek
Aztán meg fognak lepni Téged,
El fog érkezni,
Bőröm, hogy csillapítsa sóvárgásaid,
A csillagok varázslata.
Azt fogod gondolni, hogy az élet igazságtalan,
És sírni fogsz, s visszagondolsz arra az alkalomra,
Mikor azt mondtad nekem:
"Nem!... Soha nem hagylak el!"
S aztán a sötétség körülöttünk.
De fel fog ébredni a szíved egy nap,
Forró nyár, mikor a nap kisüt,
S meg fogsz változni: a szomorúság ragyogó mosoly lesz,
Mosolyogni fogsz
És el fog érkezni
A legédesebb csók íze,
S egy ölelés, mely felmelegít Téged,
El fog érkezni,
Egy mondat és egy hold, melyek
Aztán meg fognak lepni Téged,
El fog érkezni,
A bőröm, mely sóvárgásaid csillapítja,
A csillagok varázslata,
A hó költészete: esik és nem zajong.
A bőröm, mely sóvárgásaid csillapítja,
A csillagok varázslata,
A hó varázslata, mely zajtalanul hullik alá.