Egy báb vagyok a húron,
Tracy Island, időutazó gyémántfűrész nyomú
szívfájdalmak
jönnek, hogy megtaláljanak négykor egy bársonyos reggelen
Évekkel lemaradva
Ő a vigaszom, magányosan vágtázik
egy nyitott téren át
Az elmémben, amikor nincs itt mellettem
Megőrülök, mert ez nem az a hely ahol lenni akarok
És az elégedettség távoli emléknek érződik
és nem bírom
csak annyit akarok hallani tőle "Az enyém vagy?"
Enyém vagy?
Enyém vagy?
Enyém vagy?
Azt hiszem, amit mondani próbálok az, hogy szükségem van a deep end-re
Folyton a találkozáson képzelgek, elkívántam már egész életidőket
Igazságtalan, hogy nem rendetlenkedhetünk valahol naphosszakat
Hatalmas szökés, idő-és tér érzéket elvesztve
Ő a vigasz, aki megmássza a vágyakozásom
És megőrülök, mert ez nem az a hely, ahol lenni szeretnék
És az elégettség messzi emléknek tűnik
És nem bírom
Mindössze annyit akarok tőle hallani "Az enyém vagy?"
Enyém vagy?
Enyém vagy?
Enyém vagy?
És a hajsza izgalma rejtélyes utakat jár be
Tehát abban az esetben, ha tévednék
Csak annyit akarok tőled hallani: Megszereztél baby,
Az enyém vagy?
Ő a vigaszom, magányosan vágtázik egy nyitott téren át
Az elmémben, amikor nincs itt mellettem
És megőrülök, mert ez nem az a hely ahol lenni akarok
És az elégedettség távoli emléknek érződik
és nem bírom,
csak annyit akarok hallani tőle "Az enyém vagy?"
Szóval az enyém vagy?
Enyém vagy?
Enyém vagy?