Applaus, Applaus [Hungarian translation]

Kezem ökölben megint, de tőled csak kinyílt

Majd összefonod ujjaink.

Óvatos, elsuttogott mondataid

Lármában a remény sugarai.

Éljen! – tapsolok,

Ha hangod hallom.

Szívem szárnyra kel,

Ha felnevetsz.

Éljen! – tapsolok,

Akárhányszor rád gondolok.

Sose hagyd ezt abba!

Úgy kívánom, bár

Örökké tartana.

A világom amikor üres, Te újból betöltöd,

Tanítasz engem, életem féltve őrzöd.

És ha megint fejjel megyek a falnak,

Sisakot adsz, s kezembe hatalmat.

Éljen! – tapsolok,

Ha hangod hallom.

Szívem szárnyra kel

Ha felnevetsz.

Éljen! – tapsolok,

Akárhányszor rád gondolok.

Sose hagyd ezt abba!

Úgy kívánom, bár

Örökké tartana.

Éljen! – tapsolok,

Ha hangod hallom.

Szívem szárnyra kel

Ha felnevetsz.

Éljen! – tapsolok,

Akárhányszor rád gondolok.

Sose hagyd ezt abba!

Úgy kívánom, bár

Örökké tartana.