Appartenente [Hungarian translation]

És mégis, a nap nem jön vissza minden reggel

és mégis, hogy ezúttal itt nincs holnap

ifogy az idő lassan, zöngétlen

és automatikusan üres, egyre zuhanok

és még egy fáradt éjszaka elveszíti a nyomokat

és mégis úgy tűnik, az egyetlen mód hogy feladjuk

sírsz ugyan, de még mindig bőröndöket zárod

és én pedig zuhanok

Rendben van

Bárhogy is lesz

élet messzire visz, a szerelem ismét megtalál

Rendben van

ahol én leszek

Valaki álmodozó szeme egy napon szeret majd

Majd téged kereslek

Kíváncsi vagyok, mit csinálsz

most és mindörökké

talán

akkor tartoznék valakihez

és még a szél megfogja a leveleket

és még az utolsó nyom el nem tűnik

ölelsz engem

de eközben véget vetsz a játéknak

és tovább zuhanok

Rendben van

Bárhogy is lesz

élet messzire visz, a szerelem ismét megtalál

Rendben van

(Az idő múlásával automatikusan)

ahol én leszek

(Véget vetsz a játéknak)

Valaki álmodozó szeme egy napon szeret majd

Majd téged kereslek

Majd téged kereslek ...

És minden rendben

(Az idő múlásával automatikusan)

Bárhogy is lesz lesz

(Véget vetsz a játéknak)

élet messzire visz, a szerelem ismét megtalál

Kíváncsi vagyok, mit csinálsz

(Hol vagy, és mit csinálsz?)

most és mindörökké

(Hol vagy, és mit csinálsz?)

talán

akkor tartoznék valakihez