Antología [Hungarian translation]

Ahhoz, hogy szeresselek téged, szükségem van egy indokra

És nehéz elhinni,

Hogy nem létezik más, mint ez a szerelem

Annyira elhagyatott belül ez a szív

Hogy annak ellenére, amit mondanak

Hogy az évek bölcsek

Még mindig érzi a fájdalmat

Mert minden veled töltött perc

Belém szőtte a szálait

És megtanultam megszabadítani az időt a másodpercektől

Megtanítottad, hogy mélyebben nézzem az eget

Melletted -azt hiszem- három kilót híztam

A megannyi velem megosztott édes csókod miatt

Felfejlesztetted a szaglásomat és

Miattad megtanultam szeretni a macskákat

Megszabadítottál a cipőmben lévő cementtől

Hogy ketten egy kis időre elszökhessünk repülni

De elfelejtettél [átadni] egy utolsó instrukciót

Mert egyelőre nem tudom, hogy hogyan lehet a szerelmed nélkül élni

És rájöttem, hogy mit jelent egy rózsa

Megtanítottál kegyesen hazudni

Hogy lehetőségem legyen illetlen órákban is találkozni veled

És kicserélni a szavakat arckifejezésekre

És miattad több, mint száz dalt írtam

Amíg megbocsátottam a tévedéseidet

És megismertem a csókolózás több, mint ezer formáját

És miattad felfedeztem, hogy milyen szeretni

Hogy milyen szeretni