Another Life [Hungarian translation]

Ha nem tudlak elengedni... A sötétség szét fog-e választani?

A szerelem kitalációja a hazugságaink igazsága

Örökre játszottunk, de mindketten tudtuk az árát

Most az egyetlen kiút a szívformájú dobozodban van

De gyűlölöm, hogy úgy tűnt sosem voltál elég

Összetörtünk és véreztünk, de sosem adtuk fel

És gyűlölöm, hogy téged tettelek ellenséggé

És gyűlölöm, hogy a szíved volt az áldozat

Most gyűlölöm, hogy szükségem van rád

Ahogy itt pihenünk egyedül, mint jegyzetek a papíron

A legjobban komponálva se lehetne eljátszani a fájdalmunkat

Egy gyertyával az időn át, még mindig látom a szellemed

De nem tudom becsukni a szememet, ott ahol a legjobban kísértesz

Ahol a legjobban kísértesz

Gyűlölöm, hogy úgy tűnt sosem voltál elég

Összetörtünk és véreztünk, de sosem adtuk fel

És remélem, hogy áténekelek az emlékeiden

Ahogy az időn át visszhangzunk a dallamban

Most gyűlölöm, hogy szükségem van rád

És most hallom amikor azt mondtad "fáj, de szét kellett hullania, hogy működjön"

Ahogy most látlak abban, ami maradt belőlem

Túl késő az őrültségre fogni?

Mert gyűlölöm, hogy úgy tűnt sosem voltál elég

Összetörtél és véreztél a szerelem nevében

És remélem, hogy találkozunk egy másik életben

Nem gyűlölöm, hogy szükségem van rád

Nem gyűlölöm, hogy szükségem van rád

Nem gyűlölöm, hogy szükségem van rád