Anhelando Iruya [Hungarian translation]

Remélem, még emlékszel rám..

Csak egy vagyok a sokból, aki arra jár

Egy hálás utazó egy kabát menedékében,

Amit még akkor adtál.

Anélkül, hogy kérdeznél bármit,

Szinte mindent elmond a szemed,

Egy másik világból.

Mert minden lépésed olyan nyugodt,

Olyan békés, és egyszerű

Ezért szeretlek.

Csak behunynám a szemem, arra vágyva, hogy lássalak Újra

Csak behunynám a szemem, arra vágyva, hogy lássalak Újra.

Egy szurdokban elrejtett falut adtál

Köszönet a hegyeknek, mosolyodnak, és holnapoknak,

És Rio Grande-nek.

Amik a beszínezték a szemem

Az élet színeivel

És az emberek alázatosságával..

...És csak ha a folyó

Halad az útján,

Hogy elérje azt a hangot...

Csak behunynám a szemem arra vágyva hogy lássalak, újra,

Csak behunyom a szemem, és úgy tűnik, hogy látlak újra

Csak behunynám a szemem arra vágyva hogy lássalak, újra,

Csak behunyom a szemem, és úgy tűnik, hogy látlak újra...

Újra...

Újra

Remélem, még emlékszel rám...

Csak egy vagyok a sokból, aki arra jár.