Amikor a tenger elnyelte a Napot,
az arcod megőrizte a melegét.
A homokban, Te és én
és kettőnk hullámzó simogatása.
Amikor azon a parton szeretni tanítottál
egy helyre vitt minket a hullámzás
ahol a só szerelme
szeretnék maradni...
Minden történet véget ér
ma megint rám tör a vágyakozás
arcomon végiggördülnek
a sós könnycseppek, amikor emlékezem.
Az az a part, ahol lenni szeretnék
és a hátadra egy térképet rajzolnék
hogy ismét rád leljen
a só szerelme...
Ahol a homok betemetett minket
ott még lélegzik a szerelemem.