Bárkivel megesik, hogy jobban hiányzik neki,
néha többet ér, ha üti magát.
Van, hogy a szerelemből kivillan a foga fehérje,
mikor megérzi a szíveden a vér szagát.
És a gazdag meg a szegény ugyanúgy nincstelen,
ha hiányzik egy gén, hogy a mérlegén
hogyhogy nem gyönyörből van minden?
Persze van, aki látja már: a jó meg a rossz ugyanaz a lény!
Refrén:
Úgy teszel, mint aki nem, de tudod jól,
több odakint sincs, az egész világból
ami fontos, az ott van a szemedben,
a szívedben meg a fejedben.
Úgy teszek én is néha, mint aki nem,
pedig tudom jól, hogy semmi sem
hiányzik, minden itt van a szememben,
a szívemben meg a fejemben.
Ne vedd túl komolyan magad, még elhiszed,
hogy minden ami van, az úgy marad.
Látod, hogy volt, aki megszült, és majd lesz, aki eltemeti,
azt ami a kettő között rád ragadt.
De most feküdj a földön, ami maradt kitöltöm,
majd a mámor után, holnap délután,
mikor a fejem a falba verem, nevetünk rajta,
hogy a jó meg a rossz kéz a kézben jár.
Refrén.
Lapozd át, ha még nem érted!
Ráérsz leszedni, ha már beérett.
Élvezd! Ne szégyelld, az vagy ami vagy:
Nekem gyönyörű szép, bennem nyomot hagysz!
Refrén.