Am heiligen Hain [Hungarian translation]

A Nap nem mondja,

Csak folyton az arcodba süt.

Éles fénye izzik,

A földbe égeti költeményét.

És a Nap nem mondja,

Fagyott szívekbe szúr.

A szív mélyén összetörik fénye,

Habokról verődik vissza.

A fény oly' meleg e helyen,

Nem szól hozzád egy szót sem,

Hegyre és fjordra fekszik nyugodtan

És estére elrepül.

Ott, ahol a kőris virágzik,

Egy hely, mintha örökkévalóságra lenne teremtve,

A föld még oly' érintetlen

Tér és és idő határán.

Refrén:

A szent ligeten

A szent hely előtt

Élet és halál rég egyesült,

Ahol a nap mindig süt.

A hatalom, mi benne nyugszik.

Lélegzetről lélegzetre.

Az utolsó zöld helyen ezen a földön,

Ott akarok meghalni

A holdfény sem mondja,

Lágyan az arcomra süt

Gyengéden végigsimít az égbolton,

Felhőkön, amik mintha pegamentből lennének

A szél durva bőrömnek,

Fekete levegő gyűlt össze,

Az atmoszféra emberalkotta

Egy század szívében.

Ott, ahol a kőris virágzik,

Egy hely, mintha örökkévalóságra lenne teremtve,

A föld még oly' érintetlen

Tér és és idő határán.

Refrén 2x