Nézz szét, mert õ Ali!
Szólj még, ez õ Ali!
Bámul a nép, meg a vén bazár!
Hé, álljatok félre, mert oly nagy sztár,
Ó, jöjj ide, hódolatoddal illesd Õt!
És szép zene szól, bim-bam, meg a dob,
Közeleg a kérõ már!
Herceg jõ, nagyszerû hõs Ali Ababwa!
Térdre hullj, el ne vakulj fõnököd õ.
Így együtt könnyû talán, na lám száll a szalám.
Õ a fõ lény, na de még sem fölényes fõ!
Herceg jõ, fõnemes férj, Ali Ababwa.
Henceg más, úgy sem vitás, tízzel felér.
Sok száz nomádot agyalt, jól állt kezében a kard!
Õ volt kitõl a rossz fél, a Hõs Ali!
Hozza mindannyi szín arany barbár, nem szépek Katikám?
Bíbor fácánok dús hadja száll!
Meseszép Terikém, színes tollak!
Meg a fent szárnyaló nagy gorillát.
Õvé a világ, bár mire vágy, már indítja gazdag hadát!
Herceg jõ, isteni fõ, Ali Abbaba!
Teste jó, látni való, duzzadozó.
Hát hadd nyüzsögjön a tér, csak lássa õt, aki él!
Hisz egy tekintete most mindent megér!
És van másfélszáz jó perzsa majma (perzsa majma, és megmutatja)
És két kézzel szórja a pénzt
Ezer szolgálja bõ kincset tartva. (büszke mindahány)
És miind szeretik, istenítik. És imádja, azt ha ránéz! A nagy
úr! Hõs Ali!
Hõs Ali, nõsülne már! Ali Ababba!
Lányod szép, mondja a nép, közli a hírt,
Hát ma ezért törünk rád, hogy legyen végre család!