Halkan lélegzel, hogy ne csapj zajt, elalszol este
Együtt ébredsz a Nappal, tiszta vagy, mint a hajnal, friss, mint a levegő
Elpirulsz, amikor valaki Téged néz,
Fantasztikus vagy, amikor elmerülsz a gondjaidban, a gondolataidban...
Kedvetlenül öltözködsz, nem teszel soha semmi olyant, ami rád vonzhatná a figyelmet,
Kiváltképp csak azért, hogy láttasd magad...
És őszinte/tiszta arccal sétálsz az utcán egy almát rágcsálva,
Az iskolás könyveiddel, szeretsz tanulni, nem kell miatta szégyenkezned...
És amikor nézel azokkal a hatalmas szemekkel, talán túlságosan is őszintékkel,
Látható amit gondolsz, amit álmodsz.
Néhányszor különös gondolataid lesznek, s kézzel megérinted magad, Te, egyedül,
Bent a szobában, és az egész világ kívül reked.