Άλλαξα [Alaksa] [Hungarian translation]

Tudnod kéne, bizony, mennyire szenvedek

Hogy csak úgy, messze, eldobtál engemet

De elfojtom az összes fájdalmat, s könnyeket

S rögvest átértékelem az egész életet

Megváltoztam, már nem vagyok ugyanaz a személy,

Akit akkoriban - úgymond - megismertél

S mindent magam mögött hagytam, ami fáj és eléget

Önmagam is jobban szeretem eztán, mint Téged

Ha elfogadod? Rendben, hát próbáljuk meg újra!

Ha nem, semmi baj, lépj egy másik útra,

Meg sem állítalak... csak elengedlek: végleg.

Sosem én voltam az első, mindig csak mások

Hányszor voltam vesztes, mert magamra hagytál... Hopp,

De új híreket hoztam, lásd, mi történt velem:

Akit tegnapig ismertél, most eltűnik: hirtelen!