A szív kiégett, láttam a legrosszabbat
A szemei olyanok akár az Őzé
A virágok az ágaimon mind döbbentek
Fáradt vagyok leírni a bűnöket
Ahogy a nyár elmúlik, s visszatér az Ősz
Rádöbbentem, oh, hogy nevettem
Most már minden út hasztalan,
Hisz ébred a tűz, s én nem állhatok ellen
Fogj, lopd el a napom s éjem, eggyé válunk
Hívd a tavaszt a borospohárba
Fogd, a legfényesebb nyaram tiéd kell legyen,
Ölelkezni, s szét sose válni
Oh, a korom mint a fiatal férfiaké
Elestem, s nyomorultan érzem magam
A szerelem megszállta a szívemet
A kezdetektől a fuvola rabja vagyok