Adesso tu [Hungarian translation]

A külváros peremén született

Ahova a villamosok sem járnak tovább már

Ahol a terület népes (zsúfolt)

És könnyebb álmodni

Mint szembesülni a valósággal

Mennyi fiatal ember megy el

Hogy többet keressen, mint amennyije van

Talán mert a sok ökölbe szorult kezet

Soha senkinek nem oldották ki

És legbelül a fájdalom

Még tovább nőtt

És én megtanultam, hogy az életben

Senki nem adhat nekünk többet

De mennyi sóhaj, mennyi kapaszkodás

Hogy előbbre jussunk, anélkül

Hogy sohasem emelkednénk fel...

És mostanra itt vagy TE

Hogy értelemet adj a napjaimnak

Minden jól megy attól a

Pillanattól, hogy mostanra

TE itt vagy

De nem feledhetem azokat

A barátaimat, akik még most is ott vannak...

És így egyre jobban egyedül találja magát (az ember)

Ezekben az időkben nem tudod... nem tudhatod

Mennyi folyamat (tanfolyam) mennyi repülés

Az előbbre jutáshoz anélkül

Hogy valaha is megérkeznél...

És mostanra itt vagy TE

A gondolataim közepében

A légvételek legbelső részében

Te leszel az AKARAT

Ami nem ismer határokat

TE, aki nekem már

Most egy (visszavágó) győzelem vagy...

Mostanra tudod ki ez az

Ember, aki bennem van...

A külváros peremén született

Ahova talán soha többé nem térek vissza

A szél marad csak, amit ott hagytam

Mint egy vonat, ami épp elment

Ma, hogy TE mellettem vagy

Ma, hogy egyedül csak TE vagy

Ma, hogy TE vagy...

Mostanra TE <3