Vigyél magaddal és írj engem újra,
Alkoss mondatokat és töltsd ki velük életem,
Minden éjjel lélegzésed hallgatva aludtam,
Állítsuk meg az órát, és vele együtt az időt!
Ha rád gondolok sírok és nevetek,
A nehéz időknek vége, ideje ünnepelni.
Ha azt szeretnéd, nem kell kimondanunk a nevét (a szerelemnek)
Mert Isten így is megóv a gonosz tekintetektől,
Hajtsuk fejünket a párnánkra és öregedjünk meg együtt,
És ha akarod, tegyük ezt a szerelem nevében!
A nehéz idők megtanították nekünk a leckét,
Hogy egy ilyen szerelem nem adatik meg mindenki számára.