A kezdettől a végig, az égi sátortól a földig
A feledés mélyéből a pokol torkáig
A tengerembe fulladt Poszeidón, szigonya a mellkasában
Perszephoné leláncolva, olthatatlan vágyban.
Kezdetektől fogva az idők végezetéig
Fenségként uralkodom, úgy lesz, ahogy monom
Vadásztam Artemiszre, mint vadat űztem őt
A seregem legyőzhetetlen, sosem győztök le engem!
Akarjátok őt, bennem megvan*,az igazi Istenkomplexus!
Én vagyok a száműzött, az Absolutus Rex!
Fejemen a fekete korona, a trón elefántcsontból
Az áldozataim könnyei és vérük a borom
Odin miattam lett vak, egy szeme túl sok volt
Loki az én nevemet üvöltötte, amikor a káoszba zuhant
Villámom agyonütötte a nagy Thort, kalapácsa kettétört,
Feledésbe merült, nekem mindegy volt
Én vagyok az őr test és élet felett,
Tanú, bíró, hóhér
Ha azt akarom, az életeteket kell adnotok
Nevezzetek a sors irányítójának
Akarjátok őt, bennem megvan*,az igazi Istenkomplexus!
Én vagyok a száműzött, az Absolutus Rex!
Érzem őt, az igazi Istenkomplexust!
Én vagyok a hódító, az Absolutus Rex!
Én vagyok a hódító, az Absolutus Rex!
Én vagyok a hódító, az Absolutus Rex!
Akarjátok őt, bennem megvan*,az igazi Istenkomplexus!
Én vagyok a száműzött, az Absolutus Rex!
Érzem őt, az igazi Istenkomplexust!
Én vagyok a hódító, az Absolutus Rex!
Absolutus Rex!
Absolutus, Absolutus Rex!
Én vagyok a hódító, az Absolutus Rex!