Ragyog a nap egy délibáb a betonút végén ránk figyel,
Remeg a levegő 42 fok, semmi baj mer' ennyi kell.
Magasba tart a kéz, nincs aki szembe néz,
Merész egy stoppos az, aki elhagyott úton egyedül útra kész.
De nézd! Lehet, hogy feltűnik egy verda, lehet,
Hogy épp egy dzsip, lehet, hogy nem jön semmi
Majd és egyedül állok itt.
Nyakamban tábla lóg, rajta hirdeti:
"A Mennyország az úti cél", remélem arra visz.
Ez az út amin ez a pokoli szél a szemembe homokot ver,
Remélem látom majd azért, hogy merre van a fel!
Mi lentről jövünk!
Refrén:
Nem állhat elém senki sem ha velem vagy,
Nem félek semmitől, senki nem árthat.
Otthon vagyok a végtelen világban, amit
Ma elkezdtem azt valahogy végig csináljam.
Nem állhat elém senki sem ha velem vagy.
Nem félek semmitől, senki nem árthat.
Otthon vagyok a végtelen világon,
Amit ma elkezdtem azt valahogy végig csinálom,
valahogy végig csinálom, valahogy végig csinálom.
Ragyog a szemed és elhiszem a betonút végén rám figyelsz,
Remeg a lábam, kopott a bakancs a hosszú út már megviselt
Magasba tart a kéz, stoppolva élsz nehéz
Az út amin egy idealista zsivány mindenre kész.
De nézd! Lehet, hogy feltűnik egy angyal segít és eltűnik
Lehet, hogy soha se jön már el, és egyedül maradok itt.
Nyakamban tábla lóg, rajta hirdeti:
"A Mennyország az úti cél", remélem arra visz
Ez az út amin ez a pokoli szél a szemembe homokot ver
Remélem látom majd azért, hogy merre van a fel!
Mi lentről jövünk!