Az emberek célbavesznek,
Ujjal mutogatnak rám,
A hátam mögött sugdolóznak
És nem is tudnám jobban leszarni
Mert többet ad az,
Ha különbözöm tőlük,
Nem vagyok senkié
Nincs gazdám.
Tudom, hogy kritizálnak,
Kétségek nélkül mondom, utálnak,
Az irigység rozsdát épít rájuk
Az életem nyomasztja őket
Miért is van ez így?
Nem is én okozom,
Az állapot, amiben vagyok, sérti őket
A célom az, amit én döntök,
Amit én választok magamnak.
(Refrén)
Kit érdekel, mit csinálok?
Kit érdekel, mit mondok?
Ilyen vagyok, ilyen maradok, sosem változok.
Kit érdekel, mit csinálok?
Kit érdekel, mit mondok?
Ilyen vagyok, ilyen maradok, sosem változok.
Talán mégis az én bűnöm,
Hogy nem követtem a normát,
De már túl késő van ahhoz,
Hogy megváltozzak
Megtartom magam
Stabilan a meggyőződésem mellett,
Megerősítem a pozícióimat.
A célom az, amit én döntök,
Amit én választok magamnak.
(Refrén)
Kit érdekel, mit csinálok?
Kit érdekel, mit mondok?
Ilyen vagyok, ilyen maradok, sosem változok.
Kit érdekel, mit csinálok?
Kit érdekel, mit mondok?
Ilyen vagyok, ilyen maradok, sosem változok.