[Fiatal P. T. Barnum:]
Szemeimet behunyva láthatom
A világot, amely rám vár
Amit a sajátomnak hívok
A sötéten, ajtón keresztül
Ahol még senki sem járt
De olyan, mint az otthon
Mondhatják, mondhatják őrültségnek hangzik
Mondhatják, mondhatják, elvesztettem az eszem
Nem érdekel, nem érdekel, hívjatok őrültnek
Élhetünk olyan világban, melyet mi tervezünk
Mert minden nap ágyban fekve
A legragyogóbb színek töltik meg az elmém
Milliónyi álom tart ébren
Gondolkodom, milyen lehetne a világ
Egy látomása annak, akit látok
Csak egy milliónyi álomba kerül
Egy milliónyi álom a világért, amelyet teremtünk
Van egy ház, amit építhetünk
Belül minden szoba tele van
Messziről hozott dolgokkal
A különleges dolgokat én állítom össze
Mindegyik azért van ott, hogy mosolyt csaljon arcodra
Egy esős napon
Mondhatják, mondhatják őrültségnek hangzik
Mondhatják, mondhatják, elvesztettük az eszünket
Nem érdekel, nem érdekel ha őrülteknek neveznek minket
Menekülj egy világba, amelyet mi tervezünk meg
[P. T. Barnum:]
Minden nap ágyban fekve
A legragyogóbb színek töltik meg az elmém
Milliónyi álom tart ébren
Gondolkodom, milyen lehetne a világ
Egy látomása annak, akit látok
Csak egy milliónyi álomba kerül
Egy milliónyi álom a világért, amelyet teremtünk
[Charity Hallett Barnum:]
Bármilyen nagy, bármilyen kicsi
Hadd vegyek részt benne
Oszd meg az álmaidat velem
Talán igazad van, talán nincs
De mondd, hogy elviszel magaddal
A világba, amelyet látsz
[Charity Hallett Barnum és P. T. Barnum:]
A világba, amiért behunyom a szemem, hogy lássam
Behunyom a szemem, hogy lássam
[P. T. Barnum:]
Minden nap ágyban fekve
A legragyogóbb színek töltik meg az elmém
[Charity Hallett Barnum:]
Milliónyi álom tart ébren
[P. T. Barnum:]
Milliónyi álom, milliónyi álom
[Charity Hallett Barnum és P. T. Barnum:]
Gondolkodom, milyen lehetne a világ
Egy látomása annak, akit látok
Csak egy milliónyi álomba kerül
Egy milliónyi álom a világért, amelyet teremtünk
A világért, amelyet teremtünk