Ağlamam Zaman Aldı [İnkâr] [Hungarian translation]

Milyen rég elmúlt már és még mindig nem tudom elhinni,

De ne feledd, nem lehet felkészülni arra a napra, mikor visszajövök.

A virágok még magukban őrzik a nyári kert fakuló emlékeit,

Minden nap biztosan meghalok majd, míg nem látom a kiutat.

Az idő megdermedt, mintha minden rendben lenne,

És mindenkinek azt mondom, jól vagyok.

Itt az ideje sírni.

Volt egy-két dolog, ami miatt maradtam,

De már nem értem, miért is töltötted az idődet velem.

Itt az ideje sírni.

Olyan ez, mint valami régimódi elegancia egy női levélben,

Mint a vágyakozás, mely ott ég egy költő szemében.

A bennem élő törékeny gyermek még mindig hisz benned,

Mert olyan naiv volt, és még mindig nem érti, mi történt.

Az idő megdermedt, mintha minden rendben lenne,

És mindenkinek ezt mondom, jól vagyok.

Itt az ideje sírni.

Volt egy-két dolog, ami miatt maradtam,

De már nem értem, miért is töltötted az idődet velem.

Itt az ideje sírni.

Az idő megdermedt, mintha minden rendben lenne,

És mindenkinek ezt mondom, jól vagyok.

Itt az ideje sírni.

Volt egy-két dolog, ami miatt maradtam,

De már nem értem, miért is töltötted az idődet velem.

Itt az ideje sírni.

Az idő megdermedt, mintha minden rendben lenne,

És mindenkinek ezt mondom, jól vagyok.

Itt az ideje sírni.

Volt egy-két dolog, ami miatt maradtam,

De már nem értem, miért is töltötted az idődet velem.

Itt az ideje sírni.

Itt az ideje sírni.