Hosszú nehéz úton, vak sötét tájon át
A nap fénye csak tükörkép a hold fél homlokán.
Az emléked egy apró láng a szívemben talán.
Elég reményt ad, hogy túléljem az éjszakát!
És addig amíg nem találsz és nem találok Rád.
És addig amíg Árnyék völgyben álmodunk tovább.
Amíg még angyal helyett ember, amíg csak hit nem valóság
Legalább kívánj nekünk Szentem, jó éjszakát!
Amíg csak szavak vannak
Amíg hiába hívlak
Amíg máshol kereslek
Amíg így elveszítlek.
Amíg csak magam látom
A hangod nem találom
Amíg nincs béke bennem
S ha volt, azt elfelejtem...
Amíg csak gondolat van
Bezárt és öntudatlan
Amíg csak így szeretlek
Hogy közben elkerüllek...