Nem ez az első alkalom,
Nem hiszek már senkinek,
Azóta a nap óta, hogy hazudni kezdtem
Ez az első alkalom,
Hogy összegyűjtöttem bátorságom, túlléptem büszkeségemen,
És eléd álltam, akár egy Zeybek*,
Most utoljára még
Megtanultam olvasni a jóslatokban
Csak azért, hogy még utoljára megfoghassam kezedet.
Bárcsak átölelhetnélek és magammal vihetnélek,
Mint Ege* illatát.
Mettől meddig tart a szerelem?
A halál öt betűjéig
Az élet négy betűjétől.
Mettől meddig tart a szerelem?
Nem ez az első alkalom,
Nem hiszek már senkinek,
Azóta a nap óta, hogy hazudni kezdtem
Ez az első alkalom,
Arcom a Zeybek-i öböl felé fordítom.
Le kell rombolnom a magány falait.
Örökre.