Aşk Gitti Bizden [Hungarian translation]

Ideje mennem, pá-pá,

Mostantól már csak a múltról beszélhetünk,

Ne hidd, hogy nem vagyok szomorú emiatt,

Mégis, kinek könnyű az elválás?

Hol vannak most belőlem

A repkedő pillangók?

Már nem érzem,

Sosem fogom újra (érezni).

Egyik te vagy, a másik én vagyok:

Két könnycsepp csordult ki szemeimből.

Próbáltuk, nem ment,

És a szerelem is elment (elhagyott minket).

Először te, aztán én,

Eltűntünk, mint a hullócsillagok az égről.

Nem sikerült,

És a szerelem is elment.

A történet ismerős, mindenki ismeri,

Feláldoztunk szerelmünk a büszkeségért.

Innen nincs már visszaút,

Más és más világban találtuk magunkat.

Szerte a kertben

Mindenféle színű virág volt,

De sajnos mind kifakultak.

Hogy válhattunk egyik pillanatról

A másikra idegenekké?

Sajnos már külön utakon járunk.