Ça [Hungarian translation]

Az ember elfelejti a címeket

Ahogy az embereket, akik bántottak minket

Az ember valamit mindig elfelejt

A dátumok, a születésnapok a kulcsok, a jelek, mind elvesznek

Elfelejtjük életünk feszülő láncait

Az emberek elfelejtik mindig ugyanazokat a dolgokat

De van egy dolog, amihez hűek maradunk

A szemek, a hangok, a kezek, a szerelmes szavak, itt maradnak

A nap és az idő, a bőr, a szag, a szerelem is itt marad

Azt aki mindig erős

Azt aki békésen hal meg

De az a dolog nem felejthető el

Ne felejthető el az, hogy

Az ember nem felejt

Elfelejtettem az augusztust, amikor útra keltem nélküled

Nem kétséges,

Elfelejtettem a vereségemet, és a félbeszakított álmot

Én elfelejtettem talán-esetleg

Úgy gondolom néha egy kis időt, és ez nem megmagyarázható

Nem magyarázható meg

A te szemeid, a hangod, a kezeid rajtam, mindig itt maradnak

A nap és az idő, a bőr, a szag, a szerelem is itt marad

Azt aki mindig erős

Azt aki békésen hal meg

De az a dolog nem felejthető el

Ne felejthető el az, hogy

Én soha nem nem felejtek

A szemek, a hangok, a kezek rajtam, a szerelmes szavak itt maradnak

A nap és az idő, a bőr, a szag, a szerelem is itt marad

Az ember nem felejti el

A szemek, a hangok, a kezek rajtam, a szerelmes szavak

Még mindig itt vannak

Az ember nem felejti el

Ez nem felejtődik el

A nap és az idő, a bőr, a szag, a szerelem itt vannak

Az ember nem felejti el őket

Ezeket nem lehet elfelejteni

A szemek, a hang, a kezeid rajtam, a szerelmes szavak

Még mindig itt vannak

Az ember nem felejti el őket

Én nem felejtem el soha

A nap és az idő, a bőr, a szag, a szerelem itt vannak

Az ember nem felejti el őket

Én soha nem foglak elfelejteni téged