Utazásom kezdetén,
Az élet minden formáját figyeltem én,
Voltak növények, madarak, kövek és dolgok,
Volt sok homok, körök és dombok.
Elsőként egy zümmögő léggyel találkoztam
És a felhőtlen éggel barátkoztam
Forróság volt és a föld kiégett,
Ellenben a tér hangokkal telített.
Átkeltem a sivatagon, egy névtelen lovon,
Jól éreztem magam, hogy már nem ázom-fázom
Neved emlékével foglalkozom
Mert senki sincs, ki fájdalmat okozzon.
La, la, la la la la, la la la, la, la
La, la, la la la la, la la la, la, la
Két nap után az égető napon,
Vörösödni kezdett minden végtagom
Háromnapnyi sivatagi kellemes után,
Néztem volt a folyó medrét sután,
És a történet az egykori folyóról
Mely kiszáradt, hát megfosztott minden mosolytól.
Látod , átkeltem a sivatagon egy névtelen lovon,
Jól éreztem magam, hogy már nem ázom-fázom
Neved emlékével foglalkozom
Mert senki sincs ki fájdalmat okozzon.
La, la, la la la la, la la la, la, la
La, la, la la la la, la la la, la, la
Kilenc nap után szabadjára engedtem a lovat
Mert a sivatag a tengerbe ömlik,
Voltak növények, madarak, kövek és dolgok,
Volt sok homok, körök és dombok,
Az óceán egy sivatag,élete a föld alatt pezseg
És tökéletes álcával a mélybe lepereg
A városok alatt földből készült szív terül,
De az emberek szeretetüket megvonják lelketlenül.
Látod, átkeltem a sivatagon, egy névtelen lovon,
Jól éreztem magam, hogy már nem ázom-fázom
Neved emlékével foglalkozom
Mert senki sincs,ki fájdalmat okozzon.
La, la, la la la la, la la la, la, la
La, la, la la la la, la la la, la, la
La, la, la la la la, la la la, la, la
La, la, la la la la, la la la, la, la
La, la la la la, la la la, la, la
La, la la la la, la la la, la, la
La, la la la la, la la la, la, la
La, la la la la, la la la, la, la