Ment a hűtlen nehéz fejjel
Visszamenne, de ő már nem kell,
Érzi, hálátlan lett sorsa
Keserű könnye arcát mossa
Arra gondol, õt ki szerette
Ha szerette, el mért engedte
Vissza nem jön többé soha
Bárcsak békén hagyták volna
Minden hajnal övé marad
Látja szállni a madarakat
Hosszú, hosszú ideje vár
Nem számolja a napokat már
De amíg él, el nem felejti,
hogy a múltat ki nem tépheti
szívéből
De amíg él, el nem felejti,
hogy a múltat ki nem tépheti
szívéből
Megállt egyszer, visszanézett
Nézte, nézte a messzeséget
Sárga lámpák jelzik útját
Otthon hagyta minden múltját
Ment a hűtlen nehéz fejjel
Tudja jól, hogy õ már nem kell
Ég veletek! Mást nem mondott
Szeme túlragyogott minden csillagot
Minden hajnal övé marad
Látja szállni a madarakat
Hosszú, hosszú ideje vár
Nem számolja a napokat már
De amíg él, el nem felejti,
hogy a múltat ki nem tépheti
szívéből
De amíg él, el nem felejti,
hogy a múltat ki nem tépheti
szívéből
Minden hajnal övé marad.
Látja szállni a madarakat
Hosszú, hosszú ideje vár
Nem számolja a napokat már
De amíg él, el nem felejti,
hogy a múltat ki nem tépheti
szívéből
De amíg él, el nem felejti,
hogy a múltat ki nem tépheti
szívéből