A Napjaink körül a köd van
A Hold rejtett oldalán keringőzünk
Az éjszaka közepén felébredsz és úgy tűnik nem kapsz levegőt
Otthagyod a matracot amit a földre tettem
Szereted a dalaimat
De nem szereted a lakásom
Csak a tetőt szereted
Ahova a várostól elmenekülni megyünk
Amikor szégyelled magad
Hogy egy rosszkislány vagy
A Chinatown sárkányainak a nagy szájánál
Azt mondtad nekem:
"Lehetetlen, de kölcsönös"
Te, barokk szépségem
Szőke verejtéked
Gyilkos ajkaid
Az ágyamba ültettek
Egy virágerdőt
Amelyben kóborlok
Néha egészen délig
A visszhangjait babrálom
Az elmúlt éjszakáinknak
A Chinatown sárkányainak nagy szájainál
Azt mondtad nekem:
"Lehetetlen, de kölcsönös"
Te, barokk szépségem
Ma este ott lakom ahol te nem vagy
A szomszédom erősen horkol
Az amelyiket nem kedveled
A szobám padlója most az egyszer tiszta
Gyere korcsolyázzunk rajta, azt hiszem jó a jég
A Chinatown sárkányainak a nagy szájánál
Azt mondtad nekem:
"Lehetetlen, de kölcsönös"
Te, barokk szépségem