A szoba hátuljában
Téged nézlek
Számolom a lépéseket
Közöttünk
Százöt
Kis penge egyvonalban
A bőrödtől az enyémig
És érzem őket
A padlót bámulom
Most nem nézhetek fel
Nem akarom elárulni
A titkom
Egy másik életben
A fogaim és a nyelvem
Fennhangon hirdetnék, amit eddig
Csak énekeltem
Mert meghalnék, hogy az enyém legyél
Véreztess ki újra és újra
Nem bánom, nem, ezt sem nem bánom
Ezredjére is visszajönnék
Örökre várathatsz magadra
Ellökhetsz magadtól, és mondhatod, hogy soha
Nem bánom, nem, ezt sem bánom
Ezredjére is visszajönnék
Csókolj meg lefekvés előtt
Ahogy egy jó barát tenné
Én ugyanezt teszem
De nekem mást jelent
Mert a szerelem börtön
Ezek a szavak a lapon
Cipelik a fájdalmat
De nem szabadítják fel
Egy másik életben
Nem kellene
Vigasztalnom magam
Miközben beletörődöm abba, hogy elengedlek
Mert meghalnék, hogy az enyém legyél
Véreztess ki újra és újra
Nem bánom, nem, ezt sem nem bánom
Ezredjére is visszajönnék
Örökre várathatsz magadra
Ellökhetsz magadtól, és mondhatod, hogy soha
Nem bánom, nem, ezt sem bánom
Ezredjére is visszajönnék
Újra és újra
elengedem, elengedem
Befogom a szám
Nem engedem, hogy egy szó is kicsússzon rajta
Nem akarnám elmondani, nem
Elmondani, nem
Semmi sem lehet rosszabb
Mint kockáztatni, hogy
Elvesztek valamit, ami nem is az enyém
De percről percre gyengülök
Olyan rossz, hogy ki akarom kiáltani?
Hogy meghalnék, csak az enyém légy
Kivéreztetsz újra és újra
De nem bánom, nem, nem bánom
Ezredjére is visszajönnék
Várass magadra örökre
Lökj el magadtól, és mondd, hogy soha
Nem bánom, nem, nem bánom
Ezredjére is visszajönnék
Ezredjére is visszajönnék
Ezredjére is visszajönnék