mindig marad egy fénysugár
bár a halált hozza az éj
a lélek így is utat talál
a remény szárnyain
már az élet kezdetén
az évek hajnalán
lágy szemünk tisztán ragyog
ha a lélekhez ér
már közel ide a széles part
hol kínunk végre véget ér
a nagy föld csendben vár reánk
míg hajónk hozzá elér
jöjj tárd ki szíved
a csillagok
nyúlnak te érted
most és örökké
az út a nagy vízen
ezen órán partot ért
egy nagy föld mely nekünk oly mesés
mindig róla álmodtunk
örömünk most már végtelen
mától itt lesz otthonunk
egy álom a csillagok fölött
hol végtelen a víz és a föld.
és ez most már mind miénk
az egész vidék
jöjj tárd ki szíved
a csillagok
nyúlnak te érted
most és örökké
az út a nagy vízen
ezen órán partot ért
mindig marad egy fénysugár
bár a halált hozza az éj
a lélek így is utat talál
a remény szárnyain
a remény szárnyain
fordította Gaál György István