Nem maradt már mit adnom, megtaláltam a tökéletes lezárást
Úgy csináltad, hogy fájjon, hogy eltűnjön a mocsokban
Vezess a mennyország karjaiba, világítsd meg az utat, és engedj el
Fordítsd az időd a lélegzetem elvételére, ott a vége, ahonnan indultam
És megtalálom belül az ellenséget
Mert érzem, ahogy a bőröm alatt kúszik
Drága Gyötrelem, csak engedj el
Lassan szenvedek
Hát így kell ennek lennie
Drága Gyötrelem?
Hirtelen, a fények kihunynak
Hagyják, hogy az örökkévalóság magával rántson
Utolsó lélegzetemig küzdeni fogok
A végsőkig harcolok
És megtalálom belül az ellenséget
Mert érzem, ahogy a bőröm alatt kúszik
Drága Gyötrelem, csak engedj el
Lassan szenvedek
Hát így kell ennek lennie?
Ne temess el, arctalan ellenség
Úgy sajnálom
Hát így kell ennek lennie
Drága Gyötrelem?
Hagyj már békén, istenem, engedj el
Kék és hideg vagyok, fekete égbolt fog lángolni
Szeretet, ránts le, gyűlölet, emelj fel
Csak fordulj meg, nem maradt már semmi
Messze valahol, e világon túl
Többé már nem érzek semmit
Drága Gyötrelem, csak engedj el
Lassan szenvedek
Hát így kell ennek lennie?
Ne temess el, arctalan ellenség
Úgy sajnálom
Hát így kell ennek lennie
Drága Gyötrelem?
Többé már nem érzek semmit