dino:
hogy írják a szerelmet, vajon ez olyan, mint egy szó,
vagy mindig legalább a két legkisebb
az emberek mindig találkoznak, szeretnek, és még mindig érnek
megbocsájtok neki mindent,
nem vagyok én superman,
hogy a hátamon mindezt el tudjam cipelni
vendégül látom az álmait,
nálam jobb helyük van,
hadd aludjanak, míg meg nem változnak
zeljko
mint a legjobb barátnak
a szerelem nem így működik, szemet szemért, fogat fogért
oh, nem, én nem bírom tovább, elértem a határt
minden szavamat őr őrzi, minden híd nekem híd a drinán*
dino:
milyen szent és örökkévaló éj ez..
szürke élet...
zeljko
mindez az, ami előtt leborulsz, és amit csodálsz
megbocsájtok neki mindent,
nem vagyok én superman,
hogy a hátamon mindezt el tudjam cipelni
vendégül látom az álmait,
nálam jobb helyük van,
hadd aludjanak, míg meg nem változnak