Olyan szép volt minden, amikor megláttál
Rögtön úgy ereztem te vagy aki rég rám várt
Lilla kod volt minden, akkor még nem tudtuk, hova tartunk innen
Hazugságban éltünk, szerepet cseréltünk, kimondani meg féltünk
Ugyan oda tart az egész ahol eddig is voltunk már
Akárhogy is próbálunk menteni mindent, ezért már kár
Mondjuk ki hogy vége, végre
Szere-telek de most végleg vége
Akárhogy is probalunk menteni mindent, ezért már kár
Miért nem szóltál, neked kevés vagyok most mar
Lehet hogy boldogabbak lennénk egyedül
Ne hidd hogy nélküled elvesznek egyedül
Miért nem szóltál, neked kevés vagyok most mar
Lehet hogy boldogabbak lennénk egyedül
Ne hidd hogy nélküled elvesznek egyedül
Sajnálom de tényleg, régen mást voltál
Belefaradtam már, börtönbe zarsz
Mondjuk ki végre, amit sejtünk rég
Soha nem lesz úgy már, ahogyan volt rég
Ugyan oda tart az egész ahol eddig is voltunk már
Akárhogy is próbálunk menteni mindent, ezért már kár
Mondjuk ki hogy vége, végre
Szere-telek de most végleg vége
Akárhogy is probalunk menteni mindent, ezért már kár
Miért nem szóltál, neked kevés vagyok most mar
Lehet hogy boldogabbak lennénk egyedül
Ne hidd hogy nélküled elvesznek egyedül
Miért nem szóltál, neked kevés vagyok most mar
Lehet hogy boldogabbak lennénk egyedül
Ne hidd hogy nélküled elvesznek egyedül
Nem akarok összeveszni már
Csak szeretni akarlak ez miért faj?
Nem akarod nélküled élni
Mert Egyedül úgy felek létezni.
Egyszer fent és egyszer lent
Vártam hogy ez más legyen
Nem akartam nélküled élni!
“de“ Valakinek meg kell ezt lépni
Miért nem szóltál, neked kevés vagyok most mar
Lehet hogy boldogabbak lennénk egyedül
Ne hidd hogy nélküled elvesznek egyedül
Miért nem szóltál, neked kevés vagyok most mar
Lehet hogy boldogabbak lennénk egyedül
Ne hidd hogy nélküled elvesznek egyedül
Miért nem szóltál, neked kevés vagyok most mar
Lehet hogy boldogabbak lennénk egyedül
Ne hidd hogy nélküled elvesznek egyedül
Miért nem szóltál, neked kevés vagyok most mar
Lehet hogy boldogabbak lennénk egyedül
Ne hidd hogy nélküled elvesznek egyedül