Αν [An] [Hungarian translation]

Ha a szemeink beszélni tudnának,

A szívek nem válaszolnának,

Ha hullanak a könnyeink,

És elhaladnak a szánk mellett

Ha egyszer az ajtód előtt látsz a napfelekeltében

Magam se tudnám megmondani az okát

Ha azt mondod, köztünk szó sem lehet róla,

Mindent visszaszívok, amit eddig mondtam

Ha azt kérded, mi lenne velem nélkülünk,

Olyan lennék, mint egy csepp víz az óceánban,

Ha azt kérded, mi lenne velem nélkülünk,

Egy olyan szerelmes éjszakát szülne, melyet sosem felejtesz el

Ha a szerelem jelent mindent,

De a szavaink elszállnak,

Ha jobban szeretnélek téged,

Mint te engem

Ha egyszer az ajtód előtt látsz a napfelekeltében

Magam se tudnám megmondani az okát

Ha azt mondod, köztünk szó sem lehet róla,

Mindent visszaszívok, amit eddig mondtam

Ha azt kérded, mi lenne velem nélkülünk,

Olyan lennék, mint egy csepp víz az óceánban,

Ha azt kérded, mi lenne velem nélkülünk,

Egy olyan szerelmes éjszakát szülne, melyet sosem felejtesz el

Ha egy nap, mikor visszajössz,

Rájössz, hogy már nem vagyok itt,

És nem találsz mást, csak egy vörös Viszlátot

A nappali falára festve

És ha nem érzed a szívedben,

Hogy elhagy téged a lelked,

És hogy a talaj a lábad alatt

Elhalványul és eltűnik

Látom, ahogy előttem állsz az utcán,

Nem fogom elrejteni, hogy szeretlek, miközben sírok,

Mert nem állhatsz ellen annak, akit szeretsz,

Bármennyire is szeretnéd

Bármennyire is szeretnéd

Bármennyire is szeretnéd

Az összes feltételt magad mögött hagyni