Kelle mä soitan [Hungarian translation]

Fent a magasban

Az épület tetején

A város hangját hallgatva

A fény gyermekei

Fiatalok és idősek

Fuvarra várnak

Egymásba fonódó kézzel alvó párok

Van, aki még hisz abban, hogy az álmok teljesülnek

Bezárom az ablakot, és minden hang elcsendesül

De elaludni nem tudok

Kit hívok, kérdezve, mikor jössz?

Kit hívok a dugóban ülve?

Kit hívok, mikor nincs is valódi oka a hívásomnak?

Ha csak hallani akarom a hangodat

Kit hívok, hogy elmondjam, annyira szeretlek?

Hallom a szomszédokat késő estig nevetni

És bármily hangosan kiáltok, senki sem hallja meg

Kit hívok most?

A reggeli fényben

Gyönyörű a város

Kihalt utcák

Egy pillanattal ezelőtt

Még táncoltak

Hiszek a csodákban

De hiába próbálom lehunyni a szemem

Aludni nem tudok, és a fülembe cseng

Egy varázslatos dallam az erkélyről

A közönség csupán a hosszú, üres utca

Kit hívok, kérdezve, mikor jössz?

Kit hívok a dugóban ülve?

Kit hívok, mikor nincs is valódi oka a hívásomnak?

Ha csak hallani akarom a hangodat

Kit hívok, hogy elmondjam, annyira szeretlek?

Hallom a szomszédokat reggelig nevetni

És bármily hangosan kiáltok, senki sem hallja meg

Kit hívok most?