Hogy is kezdjem el,
Ami elmondhatatlan,
Hogy is mondjam el?
Amiért érdemes volt
Megszületni tán,
S meghalni sem nagyon nagy
Áldozat talán:
Ki érti meg?
Egy fiú és egy lány,
Az első pillanatban
Játszanak csupán,
De már az első csókban
Benne ég a vágy,
A mindent elemésztő
Olthatatlan láng:
A szenvedély.
Már felednénk
Magányos éveket
Elvenni őt
Tőlem már nem lehet!
Arca közel,szeme ölel,
S ha végre rámtalált
Egyszer egy álom,
Nem engedem,
Hogy köddé váljon!
Nincs szó rá elég,
Mily gyönyörű szép!
[:Meddig lesz enyém?
Sivár kis életemre
Meddig tűz a fény?
Amiért érdemes volt
Megszületni tán,
S meghalni sem nagyon nagy
Áldozat talán:
A szerelem!:]