Féltem önmagam lenni.
Féltem, hogy hogyan mondhatnám el.
Féltem attól amit éreztem.
Féltem attól hogy nem valódi (az érzés).
De fel akarok állni, fel akarok állni, fel akarok állni,
és el akarom elengedni, oh, oh,
mert lészen állok arra hogy átvegyem az irányítást.
Végy egy pillantást rám,
végy egy pillantást rám.
Nem félek többé.
Nem félek többé.
Nem félek többé.
Nem.
Nem félek többé.
Nem félek többé.
Hűvös van az kétségeim árnyékában,
annyira féltem kilépni a tömegből.
De mostanra én vagyok a futótűz,
túl forró hozzád, hogy kiolts.
Mert feltámadok, feltámadok, feltámadok,
és (mindent) leromolok, lerombolok, lerombolok.
Elég sokáig vártam itt.
Végy egy pillantást rám,
végy egy pillantást rám.
Nem félek többé.
Nem félek többé.
Nem félek többé.
Nem.
Nem félek többé.
Nincs félelem (Készen állok.)
Nincs félelem (Készen állok.)
Nincs félelem (Készen állok.)
Nincs félelem (Készen állok.)
Nincs félelem (Készen állok.)
Nincs félelem (Készen állok.)
Nincs félelem (Készen állok.)
Nincs félelem (Készen állok.)
Nincs félelem (Készen állok.)
Nincs félelem (Készen állok.)
Nincs félelem (Készen állok.)
Nincs félelem (Készen állok.)
Nincs félelem (Készen állok.)
Nincs félelem (Készen állok.)
Nincs félelem (Készen állok.)
Nincs félelem (Készen állok.)
Nincs félelem és nincsenek könnyek.
Nem félek többé, többé.
Nincs félelem és nincsenek könnyek.
Nem félek.
Nem félek többé.
Nem félek többé.