Engedj be az elmédbe egy kicsit,
Figyelj rám, teljesen oké, hogy fáj,
Tudom, hogy szenvedsz, nem kell hőst játszanod,
Kérj segítséged
Mert a katonák és töréknyek lehetnek, mint az üveg,
mikor a sötét gondolatok gyökeret eresztenek és ott maradnak
Foszd meg magad a félelmeidtől,
Rád vár az élet,
Gyere velem!
A sötétségben is ezer színt láthatsz,
Az élet egy tűzijáték,
Énekelj, és elnyomjuk a csendet
Egy esős novemberi napon
Csak az, hogy most minden összeomlik,
Nem jelenti azt, hogy te is összetörsz,
Tudom, a börtönöd fekete, mint a szén,
Gyere, mi lyukat fúrunk a falába
Túl sokáig tartott,
Az utad majdnem a végéhez ért,
Nyisd ki az ablakod,
Engedd be az elmédbe a napfényt
A sötétségben is ezer színt láthatsz,
Az élet egy tűzijáték,
Énekelj, és elnyomjuk a csendet
Egy esős novemberi napon
Mert nem vagy egyedül,
Énekelj, és elnyomjuk a csendet,
Mert nem vagy egyedül,
Gyere és énekelj, és együtt elnyomjuk a csendet
Nem vagy egyedül,
Énekelj, és elnyomjuk a csendet
Nem vagy egyedül
Ó, ó
Ezer szín a sötétben
Az élet egy tűzijáték
Énekelj, és elnyomjuk a csendet
Egy esős novemberi napon
Egy esős novemberi napon
Egy esős novemberi napon