Meg kell hallgatnod, kérlek higgy nekem
Teljesen magányos vagyok, kérlek ne ítélj el
Amikor a könnyeid hullanak, én elkapom őket, ahogy hullanak
Meg kell hallgatnod, kérlek ne hagyj el
Nem vagyok tökéletes, de tovább próbálkozom
Amikor a könnyeid hullanak, én elkapom őket, ahogy hullanak
Mert belülről mindannyian ugyanazok vagyunk
Az életben, a várakozás csak egy ostoba játék
Emelj fel, adj egy kezdést
Mert eddig törött szárnyakkal repültem
Emelj fel, egy kis lökéssel
S én úgy repülök, mint ezer galamb
Ezer ga-a-a-a-a-a-lamb
Ó, galamb
Ezere ga-a-a-a-a-lamb
Ó, galamb
Bármit megtennék azért, hogy igazából láss
Egy ember vagyok s láthatatlanul vérzem
Amikor a mosolyod megremeg, én elkaplak, ahogy zuhansz
Többet sírok, mint amennyiszer elmondom
A pillantásod úgy látszik minden alkalommal szebbé teszi a napom
Emelj fel, adj egy kezdést
Mert eddig törött szárnyakkal repültem
Emelj fel, egy kis lökéssel
S én úgy repülök, mint ezer galamb
Ezer ga-a-a-a-a-a-lamb
Ó, galamb
Ezere ga-a-a-a-a-lamb
Ó, galamb
Gyötör a fajdalom, egy kalitkában ragadtam
A szívemet lassan felemészti az őrjöngés
Ha szeretsz, akkor szabadíts ki
S ha nem, akkor távozz, kicsim
Szabadíts ki
Emelj fel, adj egy kezdést
Mert eddig törött szárnyakkal repültem
Emelj fel, egy kis lökéssel
S én úgy repülök, mint ezer galamb
Ezer ga-a-a-a-a-a-lamb
Ó, ó
Úgy repülök, repülök, repülök, mint ezer galamb
Ezere ga-a-a-a-a-lamb
Ó, ó
Úgy repülök, repülök, repülök, mint ezer galamb
Úgy repülök, repülök, repülök