Nem tudom elviselni a szomorúságod
Mert megfojtasz vele (Belefulladsz velem)
Nem engedem meg a bodogságot
Mert mindig amikor nevetsz, bűntudatot érzek
Bűntudatot érzek
Erőltettem valamennyi sajnálatot?
Hazug lettem, szép és szabad
A saját igazságos gondolataimban
Imádom és prédikálom, azt az őrültséget, amelyet megadtál nekem
Ó, add nekem a fertőzést, ez csak a gyengéké
Nincs szükség együttérzésre, a szenvedéshez, amely az enyém
Már nem tudom kiszínezni a felhőket
Mert kimerítesz engem(kimerülsz velem)
Itt ragadtam ebben a sötét lassú napban
Mert minden alkalommal, amikor menekülsz, visszaesek ... Vissza (vissza),
Visszaesek
És így újra hallom a hangom,
A keserű ember meséjét, itt vagyok
Rázd meg a csendet, és hallgasd, amit mond
A nyugodt büszkeséggel, amely hazugsággá válik
Ó, add nekem a fertőzést, ez csak a gyengéké
Nincs szükség együttérzésre, a szenvedéshez, amely az enyém
Add nekem a fertőzést, ez csak a gyengéké
Vérző térdekken, ó, elfogadom a sorsomat