Orosz anyácska, hogy alszol?
A tél közepén hideg szelek fújnak,
A fákról a hópelyhek sodródnak
És kavarognak körbe, mint szellemek a hóban.
Orosz anyácska költészeted fenséges
Egy nagy birodalom történetét meséli el.
Az öregember eltűnődve megfordul,
Egy letünt kórszakra emlékezve.
Orosz anyácska
A cárok tánca,
Emeljétek föl a fejeteket,
És legyetek büszkék arra kik vagytok.
Most eljött végre a szabadság
Megváltozik a történelem menete,
És a múltad.
Orosz anyácska
A cárok tánca,
Emeljétek föl a fejeteket,
Emlékezzetek, kik vagytok.
Enyhítheted –e a haragot, a bánatot?
Boldog leszel-e,
Most, hogy néped szabad.